Látnivalók / Hévíz-Egregy
A hévízi gyógykúra, wellness pihenés, családi nyaralás után hazatérve bizonyára Ön is szívesen mesél majd barátainak, családtagjainak, ismerőseinek a város szépségeiről, a tó különleges hatásáról, a Dottoról és biztos nem állít valótlant, ha azt mondja, hogy az egregyi borozósor hangulatát, az éttermek gazdag és bőséges kínálatát is vissza-vissza idézi egy-egy röpke élménybeszámoló során.

Rövid ismertető

Mert az egregyi szőlőhegy szépsége, a borozósor vendégbarát pincéi és a bor éppolyan fontos eleme Hévíz kínálatának, mint a Tófürdő. 

Egregyen a borászatnak a római időkig visszanyúló hagyománya van, amikor a szőlőtermesztést ezen a vidéken meghonosították. Az Árpád korban élő magyarok a földművelésnek ezt a fajtáját tovább ápolták, amit egy 1221-ben kelt oklevél is tanúsít.

A török időkben a középkori falu elpusztult, elnéptelenedett, de a XVIII. század elején német telepesek betelepítésével pótolták a népességet. Ők elődjeikhez hasonlóan folytatták a tradicionális, Balaton környéki szőlőtermesztést. Ehhez kiváló adottsággal rendelkezett a térség: a meleg, sőt néha tüzes talaj az előnyös klimatikus viszonyokkal együtt kiváló borok termelését garantálta és garantálja most is, amelyhez a helyi lakosság munkaszeretete is hozzájárult.

A borvidék jellegzetes fehérbor-termelő táj, de telepítettek néhány vörösborszőlő-tőkét is. A környék legelterjedtebb fajtái: az olasz rizling, a szürkebarát és a rizling szilváni, de megtalálható a zöldveltelinit, és a muskotályokat is.

Az egregyi városrész tehát nemcsak az Árpád kori templomról híres, hanem a szőlészet és a szerencsés természeti adottságok folytán is előkelő helyet foglal el a köztudatban.

Az egregyi szőlőhegyet 1998-ban minőségi bortermelő hellyé, az itt termő borokat pedig balatoni tájjellegű borokká nyilvánították.
 
A hévízi bor népszerűsítését a város vezetése is fontosnak tartja és tartotta a korábbi években is,  ezért 2007 márciusában első ízben megszervezték a Hévíz Város Bora Választást, mely innentől kezdve minden évben megválasztásra került.

A helyi éttermek magas száma és változatos kínálata a városba érkezők minden igényét ki tudja szolgálni. Vacsorázhat csárdában, kicsi vagy nagy étteremben, részese lehet malacsütésnek, majd meg is kóstolhatja azt. A finom zalai ízeket cigányzene vagy tánczene mellett is elköltheti. Mindezek mellett azonban a hagyományos hurka-kolbász és mustár kombinációjáról sem kell lemondani, mivel a nagyparkolóban lévő vendéglátó egységek kínálatában ez is megtalálható.
 
A finom vacsora után pedig mi más is lehetne a program, mint egy kis borozgatás kellemes társaságban. Ne felejtsen majd el egy pohárka bort kérni vendéglátójától a 2013-as év Hévíz Város borából és írja meg nekünk értékelését.
 
Ha ízlett a bor, akár több palackkal is vásárolhat belőle vendéglátójától. Vagy térjen be a Tourinform irodába (Rákóczi u. 2. Tel.: +36 83 540 131), ahol szintén megvásárolhatja az éppen aktuális város borát.


Egregyi borospincék
 
Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról ismert. A város központjától egy kellemes 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén.

Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben.
 
A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, ami Hévíz egyik legszebb épített öröksége.

/forrás: hévíz.hu/


A "hévízi grincing"

Egregy A templom szomszédságában már az 50-es évek óta igen sok turista fordul meg. Akkoriban a pincegazdák saját borukkal kínálták őket, melyet a látogatók a szőlőtőkék közt ácsorogva-beszélgetve fogyasztottak el. A növekvő idegenforgalommal azonban lépést tartottak a gazdák is: a 70-es évek végén a szőlőskertek tövében megjelentek az első borozók, vendéglők, melyekben természetesen jobban ízlett már a bor. A friss levegő, a csodálatos kilátás egyre több látogatót csábított ki a hegyre, akik a bor mellé harapnivalót is kértek Kezdetben zsíros kenyér, hagyma, később sonka, szalonna került az étlapra.

/hévíz-info.hu/

Kapcsolt anyagok
Címkék
tékép funkciók be