Látnivalók / Hévíz
Pannónia provincia kiemelkedő szerepet játszott a Római Birodalomban. Határtartományként védte az impérium belsejét a barbár támadásoktól, másrészt fontos utak szelték át, amelyek a  közvetítő kereskedelem jelentős ütőereiként funkcionáltak.

Rövid ismertető

Római kori romkert, Hévíz

Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét.
 
A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták.

Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát.

Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták
 
Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja.

/hévíz.hu/


Pannónia provincia kiemelkedő szerepet játszott a Római Birodalomban. Határtartományként védte az impérium belsejét a barbár támadásoktól, másrészt fontos utak szelték át, amelyek a  közvetítő kereskedelem jelentős ütőereiként funkcionáltak. Ilyen volt a „Borostyán-út”, amelyen a Balti-tenger táján bányászott borostyánkövet, az itáliai ipar egyik luxuscikkét szállították. Ennek mentén építették ki a Nyugat-Dunántúl római városait, a közigazgatás és kultúra valóságos központjait. Pannónia néhány alkalommal különleges jelentőségre tett szert, az itt állomásozó légiók kiáltották ki császárrá Septimius Severust 193-ban, I. Theodosius (Nagy Theodosius) császár pedig több alkalommal - például 374-ben, vagy 378-ban - súlyos vereséget mért a Duna vonalán keresztül betörő szarmatákra. Nagy Theodosius nevéhez fűződik a birodalom szellemi, kulturális egységének megteremtése. 380-ban kiadott vallási rendeltében a kereszténységet államvallássá nyilvánította, eltörölte a keresztényüldözést törvényesítő korábbi rendeleteket, s a 325-ös nikaiai zsinat szellemében fellépett az ariánus (Szentháromságot tagadó) eretnekekkel szemben. A hévízi tó csodatevő hatásáról számos legenda maradt fenn, az egyik Nagy Theodosius császárhoz kapcsolódik, aki Flavius Theodosius néven látta meg a napvilágot. A történet szerint a gyermekbénulásban szenvedő, csenevész Flavius a tó vizében megmártózva csodálatosan visszanyerte egészségét, s ennek köszönhetően később a Római Birodalom egyik legnagyobb hatású császárává válhatott.

A régészeti leletek tanúsága szerint Hévíz és környéke sűrűn lakott terület volt a római időkben. A közelben húzódott az Itáliából Pannónia fővárosába, Aquincumba vezető főútvonal, de a táj szépsége és mediterrán arculata is ide vonzotta a rómaiakat. A Balaton-vidék egyik legjelentősebb lelete az egregyi városrészben feltárt, kora császárkorból származó kőépület, amely vélhetően a villagazdaság (villa urbana) lakóépülete volt. A Krisztus után 100 körül épült, közel ezer négyzetméter alapterületű villa oszlopos tornáccal, valamint meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével rendelkezett, s többször is átépítve az 5. század elejéig maradt fenn. Az említett lakóépülettől nyugatra a villához tartozó gazdasági épületek maradványait találták meg, melyek a feltárt rommal összetartozó épületegyüttest képezhettek. Az említett maradványok arról tanúskodnak, hogy a rómaiak a pannon tájba mesterien illesztették be villáikat, épületeiket. A hatalmas méretű villát, s a többi, még feltárásra váró épületet elképzelve a szemlélődő a mai város közel 2000 éves elődjébe képzelheti magát, amely nemcsak alaprajzi méreteiben volt impozáns, hanem a kivitelezés részleteiben is igényesen megépített. Az egregyi villa, s a Hévíz más részein előkerült leletek – a tó közelében talált Jupiter-oltárkő, a búvárok által felszínre hozott kora császárkori pénzérmék - azt bizonyítják, hogy a rómaiak megtelepedésében a gyógyító vizű „csodató” is szerepet játszhatott.

/?/

Kapcsolt anyagok
Címkék