Rövid ismertető

A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették. 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldős díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben.
 
A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, hozzá csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítőelem, térgazdagító elem az északi fal fülkesora.
Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelő medence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt.
A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyet áttekinthető. A tornya három emeletes, gazdag kialakítású, a szinteken kettő és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít.
Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák.
 
Tudta Ön, hogy:
a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom?

/hévíz.hu/

A tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az első pillantásra feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való harmonikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet. A szép megjelenéssel összhangban állnak a célszerű, hosszú időre szóló építkezés mesterségbeli fogásai. Építésének ideje nem ismeretes, első, 1341. évi okleveles említésénél jóval korábban készülhetett. A koráról szóló viták során kialakult nézet az építés időpontját a XIII. század második negyedébe helyezi. A templom a környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon homokkőből készült. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom művészileg legszebb része a torony, amelyet nyolcszögű, úgynevezett ''csürlős sisak'' fed le. A román stílusú templomon a középkorban nem végeztek nagyobb átalakítást. Barokk átalakítása 1731-ben történt, s később többször is renoválták. Az Árpád-kori falusi kistemplomok legfejlettebb típusát mutató, s az egyik legszebb műemlékként számontartott egregyi templomot az 1964-65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók.

/balcsi.net/

Hévíz legismertebb - a magyar művészettörténetben is számon tartott - műemléke az egregyi városrészben található középkori, római katolikus templom. Feltehetőleg a XIII. században épült, s első okleveles említése 1341-ből maradt ránk. A XVI-XVII. században tönkrement, ám 1731-ben helyreállították.

/hévíz-infó.hu/